4D ultrahang

A 13. héten, az ultrahangon még nem tudták megmondani nekünk, hogy a szívem alatt növekedő picur fiú-e vagy lány. A szonográfus elmondta, hogy egy 4D-s ultrahangon már a korai szakaszban megállapítható a baba neme. Bár 5 hét múlva kellett visszamenni a II. nagy ultrahangra, a 18. héten, de Zsolti nem igazán bírt várni. 

Miskolcon több helyen is van 4D ultrahang, például az Arany Corvinban, a Bató-házban, a Csabai kapuban, a Semmelweisben és és ha minden igaz, akkor a Megyei Kórházban is van.

Mi a Bató-házban voltunk, és így utólag egy cseppet se bántuk meg. Ugyanaz a szonográfus van, mint az SZTK-ban.

Időpont egyeztetés után, január 20-án mentünk az egészségközpontba, ahol nagyon barátságosan fogadtak. Bár Zsoltira, okkal emlékezett is a hölgy, mert az e-mailbe beleírta, hogy nem késhetünk, hisz dolgoznia kell menni. :) Ekkor voltam 15 hetes és 4 napos terhes.

Alighogy felfeküdtem az asztalra a pici nem szégyenlősködött, szépen meg is mutatta magát:

Ő kisfiú. :)

Ezt követte pár mérés, amiből kiderült, hogy szépen fejlődik a trónörökös.  Ezután következett a 4D rész. Csak a kicsi ezt nem igazán gondolta így. Nem igazán akarta produkálni magát. Ő nyugodtan feküdt, nem mozgott, nem forgolódott. A szonográfus meg is jegyezte, hogy különösen nyugodt baba. annak érdekében, hogy kimozdítsuk a helyzetéből, és mozgásra sarkaljuk, kénytelen voltam az oldalamra fordulni, de ez segített. Mivel nem érezte olyan jól magát kezdetben, így elég sokat mocorgott. Egy idő után pedig elhelyezkedett és kényelembe helyezte magát:

Azt hiszem, Zsolti itt örült igazán annak, hogy kisfiú. Ő lányt szeretett volna. De a pici úgy feküdt mint ő, feltette a két kis kezét a tarkójára, és jól érezte magát. Azt hiszem büszke volt.

Mivel nem volt eléggé tele a hólyagom, így megbeszéltünk még egy időpontot, amikor újra találkozunk, és jobban láthatjuk a kicsit. A második alkalom január 30-án volt, ekkor 17 hetes voltam.

Ezen alkalommal még biztosabbá vált, hogy kisfiú. Ekkor már sokkal aktívabb volt. Itt láthattuk őt integetni, volt olyan pillanat, mintha megdörzsölte volna a szemét, majd a karját hátratette a tarkójára, láttuk, ahogy a kis kezét próbálja betenni a szájába, egyszer a köldökzsinórt vette le az orráról és láttuk, ahogy nyeli a magzatvizet, szorgalmasan. Ami pedig akkor az én szívemnek volt kedves: olyasmi pózban feküdt, mintha törökülésben lenne. Én szoktam így ülni rendszeresen. A 2D részen oldalról láttuk a kicsit, profilból, és így láttuk a kis talpát is.

Mindkét alkalommal kaptunk DVD-t a 30 perces anyaggal, és 6 képpel. Mivel még nagyon korán voltunk, így az arcvonásai még nem igazán voltak kivehetőek, és a mozgásai is csak kezdetlegesek, ösztönösek, nem akaratlagosak voltak.

Beszélgettünk arról Zsoltival, hogy el kéne menni megint, még egyszer, olyan 28 hetes korom környékén, de máshova, pl. az Arany Corvinba. Addigra már sokat fejlődik, és jobban megfigyelhető lesz az arca, a mozgása.