Újrahasznosítási nap az óvodában

Amióta megkezdődött az óvoda, már több "program" is volt. Volt papírgyűjtés, családi nap, ahol egészséges sütik versenye volt, és volt az állatok világnapja alkalmából is lehetőség bármi állattal kapcsolatos dolgot bevinni. Mi valahogy eddig ezekből kimaradtunk.

Most viszont ki lett hirdetve az oviban, hogy újrahasznosítási nap lesz, ahova várják a "pályaműveket". Most úgy éreztem, ideje kivenni a részünket a közösségi életből, és nekünk is készíteni valamit.

Persze az internet bújásával kezdtem a tervezgetést, mert hirtelen semmi ötletem nem volt. Persze gondoltam, hogy WC papír gurigából, műanyag flakonból, vagy kartonból, újságból lehet készíteni valami kreatívat.

Fel is rémlett, hogy annak idején, amikor én voltam iskolás, családilag készítettünk gyógyszeres dobozokból egy szoba berendezést. De most úgy gondoltam, valami mással kellene "nevezni"

Rengeteg ötlettel találkoztam a keresgélés közepette, nagyon sok volt, ami meg is fogott, ami annyira tetszett, hogy tudtam, ezt meg kell csinálnunk.

A terv az volt, hogy "jármű parkot" készítünk, vagyis több járművet elkészítünk el.

A legjobban a hidroplan tetszett, ez volt az, amire azt mondtam, mindenképpen megcsináljuk.

Ezen kívül rögtön beleszerettem a vonat ötletébe. Van valami megmagyarázhatatlan vonzódásom a vonathoz kapcsolódó játékokhoz. :D

A járműveket egy teherautóval akartam bővíteni.

Apróságnak pedig a helikopter volt, ami megtetszett.

El is kezdtem összeszedni a hozzávalókat: tejes dobozt, WC papír gurigát, kéztörlő gurigáját, tojástartót!

Az első héten az alapanyagok összegyűjtése zajlott, a festés és a szükséges darabok kartonból való kivágása. A hét végén nekiestünk az elkészítésnek, összerakásnak. 

Igazából a festés tartott a legtovább. Mindent több rétegben, aprólékosan festettem le, hogy jól fedjen. Volt, amit újra kellett kezdeni, mert rossz helyen vágtam el, vagy rosszul ragasztottam össze.

A repülővel szenvedtünk a legtöbbet. A sok kartont, a tejes dobozt mind-mind becsomagolni, nem volt egy könnyű feladat, főleg, hogy a kicsi nem akart annyit aludni, amennyi időre nekem szükségem lett volna.

Bár az volt a terv, hogy a repülő készül el először, ennek ellenére az apróságok lettek hamarabb készen. Szépen folyamatosan készültek a darabok. Amikor volt egy kis időm, festettem, ragasztottam. Persze akkor haladtam a legjobban, amikor itthon volt Apa, így ő lefoglalta a fiúkat, én meg haladtam.

Az elkészült műveket október 24-ig kellett bevinni, de nem akartam az utolsó napra hagyni. Meg már kicsit fárasztó is volt az egész folyamat. Kedden délután elvégeztem az utolsó simításokat, összeragasztottam a repülőt, és dobozba tettem az apróságokat.

Szerdán csak 9-re kellett mennie Apának dolgozni, így elmentünk együtt az oviba, és vittünk magunkkal majdnem mindent, amit elterveztem. Végül a teherautó kimaradt. De így is elégedett vagyok az eredménnyel.

Azért büszkeséggel töltöttek el a reakciók, és az arcok látványa, amikor bevittük a járműveket. 

Rendetlen lakás, boldog gyerekek

A napokban találkoztam egy anyukás csoportban ezzel az elgondolkodtató képpel, ami ennek a bejegyzésnek az ötletét adta.

Próbálok kendőzetlenül őszinte lenni, még ha az számomra kínos is!

Van, hogy 2-3 napig nem mosok fel. Van, hogy reggel elindítom a mosást, és olyan terveim vannak, hogy kiürítem a szennyesládát, de délután jut eszembe, hogy ki kell teregetni. Van, hogy 2-3 napja aszalódik az ruha a szárítón. Van, hogy reggel elmosogatok, de csak késő délután, amikor a párom hazajön, mosogatok megint. Van, hogy este, amíg a fiúk fürdenek, csak lazsálok. Leülök a tv elé, és megnézek egy főzőműsort, vagy bármit, ami nem mese. Van, hogy egész nap nincs kedvem semmihez. Ilyenkor begubózunk a gyerekszobába, vagy beteszek egy rajzfilmet, és csak a gyerekekre koncentrálok.

De van a másik véglet, amikor annyi mindent elintézek egy nap, hogy én magam is meglepődök. Ilyenkor bevillan valami, és kitakarítom a fürdőszobát, WC-t; elpakolom az edényt, elmosogatok; összeseprek, felmosok; szétszedem, elhúzom az ágyat, kiseprek, felmosok alatta; áthajtogatom a ruhát, szépen bepakolom a szekrénybe; 2x-3x mosok, teregetek, leszedem a ruhát. Na jó, azért ezt nem feltétlenül egy nap alatt!

Van olyan is, hogy nekiállok sütni valamit, valami olyat, amit igazán akkor lenne jó, ha a párom otthon van, és lefoglalja a gyerekeket.

Van az a helyzet is, amikor jön hozzánk valaki. Na ilyenkor 5 perc alatt több mindent el tudok végezni, mint összesen egész nap. Onnantól, hogy felcsenget, odáig, hogy felér a 2.-ra, akkora rend keveredik, hogy el se hinnénk, hogy 2 gyerekkel lakunk együtt.

A konyhám a mai főzés után így nézett ki. De azért hozzáteszem, ennyire nem szokott szörnyű lenni, igyekszem folyamatában mosogatni. De most lehet a bejegyzés miatt kanászodott el ennyire. 😃 Igazából nem is volt sok, csak nagyok voltak az edények!

Sokszor úgy van, hogy elmegyek a lomosba valamiért, közben benézek a gyerekszobába, összeszedem a kocsikat, építőkockát, elteszem, ha már eltettem, rendbe rakom az ágyat, visszapakolom a szekrényből kiszedett ruhát. Mire ezzel végzek, elfelejtem miért indultam. 😃

De egy átlagos napunk ennél sokkal lazább, és mentes a szélsőségektől.

Reggel készülődés, ágyazás, indulás az oviba. Miután hazaértünk reggeli. Általában 2 naponta főzök. Amíg Máté reggelizik, addig hozzákészülök a főzéshez, vagy összepakolok a konyhában. Közben eszek.
Reggeli után kipakolok pár játékot amivel Máté vagy egyedül, vagy velem játszik. A legtöbb főzős napon  Máté nagyon együttműködő, eljátszik egyedül a szobában, vagy mellettem a konyhában. Főzés közben igyekszem folyamatosan pakolni, mosogatni.
Vagy sikerül befejeznem a kaját és utána, vagy a főzés közepén elálmosodik Máté, így altatással szakítom meg a folyamatot. Ha Máté elaludt, na olyankor indul a derbi. Gyorsan igyekszem befejezni, vagy a további folyamatokat előkészíteni a főzéshez. Ha nem főzök, akkor pedig gyors takarítást tartok, összeseprek, egy speciális törlőkendővel áttörlöm a fürdőszobát, és egy másikkal a WC-t. De van olyan, hogy csak leülök, nyomkodom a gépet, vagy megnézek valami műsort a tévében, vagy egy sorozat részt.
Közben fel is kel Máté, így a terveim félbeszakadnak (ha nem sikerült befejezni). Még játszunk egy kicsit, majd ebéd, utána megint csak "semmittevés", vagyis játék, hinta, pakolás a gyerekkel/gyerek után.
Majd készülődés, és indulás megint az oviba. Hazafelé még megállunk a játszótéren, majd irány haza, ahol már ketten pakolnak szét. Este vacsi, majd apa elviszi fürdeni a fiúkat! Ilyenkor még a vacsi után elmosogatok, összepakolok, kikészítem a pizsamát, és előkészülök a másnapi ovira. 

A lényeg, hogy nálunk nincs tipitopi rend. Sőt, a gyerekek minden igyekezetemet meghiúsítják. De minden este, amikor a fiúk fürdenek, rendet rakok a szobában. Egy pillanatig ilyenkor meg szoktam állni, végig nézek a szobán, elégedetten szemlélem az eredményt. Ha csak egy éjszakára is, de rend van. Másnap pedig kezdődhet az egész elölről.

Szobatisztaság

Mivel nyáron Dominik 3 éves lett, kezdődik az ovi, így a szobatisztaság is sürgető probléma lett.

A témája, ugyan többször előkerült, de sose elég eredményesen, vagy hatékonyan.

Már tavaly, amikor 2 éves lett, megtettük a kezdeti lépéseket, vettünk bilit, majd később WC szűkítőt is. De akkor nem volt megfelelő az idő, hisz terhes voltam,megérkezett Máté, akit pelusoztam, így nem erőltettük a témát.

Ahogy telt az idő, Dominik is egyre okosabb, értelmesebb lett. Minden fürdés előtt belepisilt a bilibe, kizavart a helyiségből, ha éppen kakált. De nem szólt utána. Szerintem egész nap el ücsörgött volna abban a pelusban.

Viszont ahogy jobb lett az idő, és fixálódott a meleg, tökéletesek lettek a körülmények. Vagyis csak azt hittem. Lehűlt az idő, összetorlódtak a teendőim, nem volt annyi türelmem, figyelmem a gyerek felé, mint arra ebben a helyzetben szükség lett volna.

Kb. 1,5 hónapig csak ímmel-ámmal foglalkoztunk a témával.

Hol kisgatyát adtam a gyerekre. De a harmadik vizes gatya, és felmosás után pelust adtam rá.

Hol hagytam csupaszon szaladgálni és háromszor is fel kellett mosni. Ilyenkor elmondtam, hogy nincs semmi gond, hogy minden rendben, de legközelebb menjünk a bilihez.

Napközben sokszor rá is kérdeztem, hogy hova pisilünk. Ekkor a válasz az volt, hogy a bilibe. A bili pedig a fürdőszobában van. Ilyenkor el is mentünk megnézni. Néha ráült, de nem mindig pisilt be.

Igazából nem sok sikerélményünk volt. De nem adtam fel.

Persze egyszer-kétszer úgy éreztem, hogy na most, most lett meg a nagy áttörés, de nem, tévedtem. Ilyenkor takaríthattam fel a pisit innen is, meg onnan is.

Viszont utána kezdtem elkeseredni. Egyre közelebb volt az ovikezdés, egyre kevesebb az eredmény. Vagyis nem, inkább csak felemás az eredmény.

Dominik itthon csupaszon van, és gyakran kérdezgetem, hogy kell-e pisilni. Magától nem szól, se akkor, ha kell pisilni, se azután, hogy pisilt, mindegy, hogy a bilibe, vagy a földre. 

Bár, ha kakált, akkor legtöbbször a földre. Ilyenkor szokott szólni, hogy "van egy kis problémánk".

Ha kisgatyában van Dominik, akkor gyakran van baleset. Pont azért, mert nem szól.

De alvásnál sokáig nem pisil, van úgy, hogy 1-1 napközbeni, vagy éjszakai alvás után száraz a pelus. De ébredés után szinte rögtön belepisil.

Augusztus közepén elmentünk nyaralni, strandolni. Napközben a szálláson, fél csupaszon, vagy kis gatyában szaladgált, és mivel sokan voltunk körülötte, gyakran kérdezgettük, kell-e pisilni. Sokszor vittük a bilihez. A strandon, és éjszaka pelus volt rajta, így nem nevezném eredményesnek ezt az egy hetet sem.

A szülői értekezleten (augusztus 25-én) megemlítettem, hogy nekünk még ilyen gondunk van. Azt mondták, hogy lehet bevinni pelust, és ha úgy alakul, kicserélik ott. De gyakran viszik őket pisilni, így biztos nem lesz gond.

A szülői utáni héten Dominiknál már egyszer sem volt baleset, mindig a bilibe pisilt, és kakált. Az ovit megelőző hétvégén már kisgatyát adtam Dominikra, de még nem tudta lehúzni, így abban ült rá a bilire. 

Ebben a helyzetben fogunk nekivágni szeptember 5-én, kedden az ovinak.

Hozzátáplálás - Recepttár (3.)

Az előző bejegyzésekben (Recepttár 1. és Recepttár 2.) próbáltam hozzávalók szerint összeszedni pár felhasználási módot. 

Viszont most inkább "receptet" írok a hozzávalókhoz. De itt már nem vettem annyira figyelembe, hogy a hozzátáplálás mely szakaszában járunk, inkább az eddig bevezetett ételek változatos felhasználását próbáltam szem előtt tartani.

Mire ez a bejegyzés megszületett, addigra Máté BLW-zett, már 1 éves elmúlt, így nagyon sok minden be volt vezetve.


Nézzünk először egy rövid listát az elkészítési variációkból, most édesburgonyával szemléltetve. De mindez más zöldségekkel, pl. sütőtökkel vagy brokkolival..... is elkészíthető.

• Az édesburgonyát felkockáztam, és megfőztem egy enyhén sós vízben.
• Olajon megfuttattam hagymát, erre tettem az édesburgonya kockákat, és kevés vízzel megpároltam.
• A zöldséget cikkekre vágtam, és sütőpapíros tepsire tettem.
• Először csak egy kis olajat csorgattam és egy csipet sót szórtam rá.
• A másik lehetőség a fűszerezés, ízesítés. Olajat és sót tettem rá, valamint megszórtam kukoricaliszttel. 
  A sütőben, 180 fokon, 15-20 perc alatt megpuhult.
• Alufóliában, nagyobb darabban is megsütöttem már. Ez időigényesebb, de nagyon finom, selymes állaga lesz.

A liszt esetében, a habaráson kívül az első, ami eszembe jutott, az a tészta volt. 

Kb 3 evőkanál lisztet elkevertem egy kicsi sóval és annyi vízzel, hogy egy jól gyúrható tésztát kapjak. A mennyiség nem lett sok, de nem is akartam tartogatni, 1-2 evésre szántam. Miután összeállt a tészta, folpackba csomagoltam, és félretettem pihenni. 30 perc múlva kinyújtottam, és csíkokra vágtam, majd enyhén sós vízben puhára főztem.

A tojás bevezetése után 1 tojássárgájával kevertem össze a lisztet, sóztam. Ha szükséges volt, pici vizet tettem hozzá. Ezt pl. kis kockákra vágtam.

A maradék tésztát szabad levegőn megszárítottam, zacskóba tettem, és a felhasználás előtt sós vízben kifőztem.


Ha pedig tészta van, onnantól minden tésztás étel könnyen elkészíthető, pl. túrós, káposztás, krumplis, grízes, később mákos..... Persze lehet köret bármilyen zöldség vagy hús mellé.

A pékáru volt a következő. Kenyeret sütöttem, aminek a héját nagyon szívesen majszolgatta Máté.
Van egy jól bevált receptem: 225  gramm liszt, 1 élesztő, 1,75 ml víz, 1 csipet cukor, 1 evőkanál olaj, 1 teáskanál só.

A lisztet egy tálba szitálom, mélyedést készítek, beleteszem a cukrot és az élesztőt. A langyos tejet ráöntöm, majd hagyom picit kelni. Hozzáadom az olajat és a sót, és kézzel vagy géppel rugalmas tésztát gyúrok. Fél órát hagyom kelni, majd formázom, és szobahőmérsékleten 15 percig pihentetem. Majd a 180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsütöm.

Ezt a receptet szeretném még rozsliszttel kipróbálni. 



Sütöttem pizzát is a családnak, aminek a szélét szívesen ette Máté is.
50 dkg lisztet egy tálba tettem, közepébe mélyedést készítettem, amibe tettem egy csipet cukrot, és egy zacskó élesztőt. Az élesztőre ráöntöttem 3 dl langyos vizet. Egy kicsit hagytam felfutni, majd 3 evőkanál olajat és egy evőkanál sót tettem bele. Fényes tésztává gyúrtam, majd duplájára kelesztettem.
A tésztára házi paradicsom szósz került. Olajon megfuttattam fokhagymát, majd rátettem paradicsomot, és főztem egy kicsit. Oregánóval, bazsalikommal, és sóval ízesítettem. Egy kis ketchuppal javítottam az állagán. De fokhagymás-tejfölös alapot is készítettem már.
Feltétnek pedig mindent az egyéni ízléseink szerint tettem rá, pl. csirkehús, sonka, szalámi, mozzarella, rukkola..... A variációk száma végtelen.

A darált hús felhasználásával is többféle ételt tudtam megalkotni.

A húst sóval, borssal, majoránnával ízesítettem, és tojássárgájával, és zsemlemorzsával gyúrtam össze. Kevés olajon kis lapokat sütöttem, így készítettem fasírtot.

Készült egy kis "bolognai" is
A hagymát lepirítottam, egy cikk fokhagymát nyomtam hozzá, rátettem a húst, és egy kicsit megpirítottam. Rátettem paradicsomot (friss vagy konzerv), egy kevés reszelt répát, sóval, őrölt köménnyel, ás bazsalikommal fűszereztem, majd főztem egy kicsit.
Összekevertem egy kis tésztával, és reszeltem hozzá sajtot is.


Zöldségfasírtot nagyon sok kombinációban készítettem már. Lehet csak zöldségeket összekeverni, de akár darált hússal is lehet dúsítani.

Cukkinit, répát és céklát lereszeltem, sóval és petrezselyemmel ízesítettem. Ezt muffin formában megsütöttem.

Készült sajtos brokkolifasírt, amihez az előfőzött brokkolit késes aprítóval daraboltam finomra.
Tócsnit is készítettem, amihez a krumplit reszeltem le, és sóval, fokhagymával és petrezselyemmel ízesítettem, az állagát pedig liszttel tettem pépesebbé, és kevés olajon megsütöttem.De a zöldségekhez kevertem már előfőzött rizst is, vagy később tojást. Vizes kézzel kis golyókat is formáltam, amit sütőben sütöttem ki. De lehet zabpehellyel vagy sajttal is gazdagítani.

Az egyik legegyszerűbb étel a rizsgolyó volt. Főtt rizshez kevertem lisztet, tojást és sok sajtot, sóval és metélőhagymával ízesítettem. Vizes kézzel golyókat formáltam, és zsemlemorzsába forgattam. Kevés olajon is elég volt megsütni, de sütőben, sütőpapíron is megsül.Nagy kedvenc volt a rakott zöldség, amit kerámia tálkában sütöttem meg. A kiolajozott tálkába krumpli, és répa karikákat, brokkoli és karfiol rózsákat és csirkemellet tettem. Sóval, és petrezselyemmel ízesítettem.
Ezt persze el lehet készíteni más zöldségekkel, a pürés és a BLW elvéhez is igazítható.

A rakott zöldségeket darált hússal is elkészítettem már. Kb. úgy, mint a rakott káposztát, csak karfiollal, vagy brokkolival, de készült már borsóval és répakockákkal is, mint a pásztorpite.
A húst egy kis hagymán megsütöttem, és pörköltként készítettem el, vagyis sóval, borssal, paprikával, őrölt köménnyel és majoránnával ízesítettem. A húshoz főtt rizst kevertem, ezt tettem a tepsi aljára, és ráhelyeztem az előfőzött zöldséget. A tetejére tejföl és sajt keverékét tettem, és a sütőben pirosra sütöttem. 


Az egyik kedvenc sütési formám az alufóliában sütés. Igazából alufóliában bármit szívesen sütök, pl. csirkemellet vagy halat különféle zöldségekkel. Az alufóliára kicsi olajat csorgattam, arra helyeztem a zöldségeket, pl. krumplit, répát, brokkolit, karfiolt..... Erre helyeztem a fűszerezett húst. Szorosan becsomagoltam, és megsütöttem.


A végére pedig egy kis desszert! 

• A főtt krumplit összetörtem, és liszttel egynemű tésztává gyúrtam. Ebből egyszer  szilvás gombócot, máskor nudlit készítettem.A gombóchoz kinyújtottam a tésztát, és nagy kockákra vágtam. Minden kockára egy fél szilvát helyeztem, és gombóccá formáltam. A gombócokat enyhén sós vízben megfőztem.
  A nudlihoz hengerré sodortam a tésztát és kis rudakat vágtam belőle, majd ezt is vízben megfőztem.
  Egy kis vajon vagy olajon zsemlemorzsát pirítottam, és ebbe forgattam bele a gombócot és a nudlit is.
  

• Túrógombócot is készítettem, amihez a túrót egy kis vajjal, csipet sóval, és búzadarával összetörtem. Hozzákevertem tojássárgát, és habbá vert tojásfehérjével lazítottam. Egy éjszakát hagytam pihenni.
  A masszából gombócokat formáltam, és kifőztem forró vízben.
  
  A forró gombócokat pirított zsemlemorzsába forgattam.
  

• Kelt tésztából és leveles tésztából is készítettem apró édességeket. Például túrós batyut vagy akár túrós csigát.
  A tésztát meg lehet kenni vajjal, és rászórni fahéjat vagy cukrozatlan kakaót. Egy kevés cukorral elég édesíteni.
• Grízt sűrűre főztem vízben/tejben, pici cukorral, vaníliával és fahéjjal ízesítettem, és egy tepsibe simítottam. Hűtőben megdermesztettem és csíkokra vágva adtam a kicsi kezébe.
  Ebbe az alapba lehet keverni bármilyen gyümölcspürét, pl őszibarackot vagy almát. Csak arra kell figyelni, hogy a gyümölcs hígít a grízen, és kevésbé lehet kemény.

Igaz még nem próbáltam, de tervben van, hogy készítek müzli szeletet, de ehhez előbb olajos magvakat és mézet kell adnom Máténak.

Addig is a meglévő alapanyagokból már elég sok mindent tudok csinálni, és lassan oda is eljutunk, hogy teljes mértékben ugyanazt ehesse, mint mi.

Hozzátáplálás - Recepttár (2.)

Miután túlestem az első 2 hónapon, és kipróbáltam szerintem minden variációt, a zöldségeket az összes kombinációban elkészítettem. A pároláson keresztül, a főzésen át, egészen az alufóliában sütésig mindent kipróbáltam.

De a zöldség/gyümölcs választék nem volt túl bőséges. De 2 hónap elteltével bővült a lista, egyre több zöldséget lehetett adni.

Az előző bejegyzésben leírtam pár receptet, ötletet, és most is ez a tervem. Minden zöldséget külön szeretnék tárgyalni.

Édesburgonya

Ezt a zöldséget szinte mindenbe beletettem, mert ez volt az a zöldség, amit legszívesebben megevett Máté. Összefőztem a zöldségekkel, tettem alufóliába, és megsütöttem, készítettem önállóan is, egy kis csirkemellel összeturmixolva. Szinte mindenhez hozzátettem, dúsításra használtam, mint a krumplit.

Hagyma

A hagymát először a húslevesből vettem ki, és abból tettem bele a pürének szánt zöldségekbe. Elsőre nem volt nagy sikere. A következő alkalommal már máshogy közelítettem meg a témát. Egy kis olajon megfonnyasztottam az apró kockára vágott hagymát, majd erre tettem rá a zöldségeket, és felöntöttem vízzel, mintha zöldséglevest készítenék. Jól visszafőzöm, mártás sűrűségűre, és úgy turmixoltam össze.

Innentől a hagyma állandó eleme lett az alapnak. Szinte mindent azon futtattam meg.

Brokkoli

Épp brokkoli krémlevest főztem, amihez vajon megfonnyasztottam a hagymát, és tettem rá két szem krumplit, majd a brokkoli rózsákat. Felöntöttem húslevessel, és csak sóval fűszereztem. Amikor felfőtt és megpuhult a zöldség, leszűrtem a lé egy részét, és leturmixoltam a levest. Ebből a sűrű részből szedtem ki Máténak.

A brokkolirózsákból főztem már meg együtt a zöldségekkel, tettem alufóliába, és rakott zöldséget is készítettem.

Cukkini

A zöldségesnél nagyon cuki, közepes méretű zsenge cukkinit vettünk. Megfeleztem, és első nap megpucoltam, félbe vágtam, a magokat kiszedtem, feldaraboltam. Egy kisebb hagyma felét megfuttattam olajon, rátettem egy kisebb szem krumplit, felkockázva, és a cukkini darabokat. Mintha cukkini krémlevest készítenék. Felöntöttem egy kis vízzel, és puhára főztem, turmixoltam.

Másnap a fél cukkinit megpucoltam, kiszedtem a magokat, és felszeleteltem. Most alufóliában készítettem az ebédet. Egy kis olajat csorgattam a fólia aljára, rátettem egy felszeletelt krumplit, a cukkinit, egy karika fehérrépát, pár karika sárgarépát, és egy csirkemellet. Megsóztam, egy csipet petrezselymet szórtam rá, és becsomagoltam. A sütőben lassan megsütöttem, majd egy kis babavízzel összeturmixoltam.

Csirkemell

Amikor már 1 hónapja evett Máté zöldséget, elkezdtem adni a húst. A csirkemellet szépen kiporcióztam, és nyersen, folpackba csomagolva betettem a fagyasztóba. 

Minden nap kivettem egy darabot, és összefőztem a zöldségekkel. De készítettem natúr csirkemellet, egy kis sóval, majd később bazsalikommal.

Csirkemáj

A csirkemáj volt az egyik legkritikusabb étel. Ugyanis Máté nem nagyon rajongott érte. Pedig a lehetőségeimhez mérten, elég sokféleképpen próbáltam elkészíteni.
Az első az volt, hogy belefőztem a levesbe, és azt turmixoltam bele a főzelékbe. Majd alufóliába összekészített zöldségágy tetejére is tettem, de akkor se ízlett. 
Az utolsó két próbálkozásom a hagymás máj volt. Vagyis megfonnyasztottam egy kis olajon a hagymát, majd rátettem a felaprított májat, és egy pici sóval, és köménnyel fűszereztem. Ehhez kevertem krumplit. Talán így fogyasztotta el a legjobban. 

Fűszerek

Az első fűszer, amit használtam, a só. 😃 Mindig csak egy kicsit, hogy előhozza az étel ízét. Ahogy haladt előre az idő, egyre több fűszert lehetett használni. 

Elsők közt a petrezselymet, amit szintén szinte mindenhez hozzákevertem. Főleg a "zöldségleveshez", amit a hagymánál írtam le.

Később egy pici zellerlevelet is belefőztem a zöldség keverékbe. Persze akkora darabot, hogy turmixolás előtt ki tudjam belőle venni.

Igaz nem sokszor, de használtam a kaprot, amikor tökfőzeléket készítettem. A hagymát megfuttattam egy kis olajon, majd rátettem a legyalult friss tököt. Megsóztam, és egy kicsit főztem, hogy kiengedje a levét, majd  hozzákevertem egy csipet kaprot. Amikor a tök megpuhult, behabartam.

A köményt a máj bevezetése után próbáltam ki először, hagymás máj ízesítésére használtam.

Lassan kitárult a világ, beindulhatott a fantáziám, minimálisan korlátoztak a hozzátáplálási táblázatok.

Hozzátáplálás - Recepttár (1.)

Már másodjára jön el a hozzátáplálás ideje. Ismét jött a kotyvasztás, az ízek párosítása. Azt hihetné az ember, legalábbis én azt hittem, hogy másodjára könnyebb lesz, de ez óriási tévedés volt. Ugyanúgy küszködéssel indult.

Van, aki gyümölccsel kezd, van, aki zöldséggel, akár ebédre, vagy inkább tízóraira. Lehet 4 hónaposan, vagy 6 hónaposan, de akár 8 hónaposan kezdeni. Lehet pürézni, vagy a BLW elvén táplálni. Mindenki a saját belátása szerint intézi a hozzátáplálást.

Már egy korábbi bejegyzésben foglalkoztam a hozzátáplálással kicsit, és leírtam pár "receptet". Most is hasonló a tervem, de más szemszögből közelítem meg a témát. Tapasztaltabb vagyok főzés terén, amióta a saját konyhánkban tevékenykedek, de ez nem vitt sokkal előrébb a "babakaják gyártása" során. 😐 Viszont megpróbálom összeszedni a legtöbb tapasztalatomat a témában.

Én úgy kezdtem most is, mint annak idején Dominiknál, ebéddel, és zöldségekkel, főzelékkel. Annyi különbséggel, hogy nem 4 hónaposan, hanem 5 hónapos kora után kezdtük, január 1-jén.

A gyümölcsök terén nem sokat haladtunk előre, mert főleg a zöldségekre koncentráltam az elején. Ebben a bejegyzésben az első 2 hónapban javasolt zöldségeket, és azok variációit igyekszem felsorolni.

Kezdetek

Nálam mindennek az alapja a krumpli. Ez az, amivel dúsítom, kicsit sűrítem is az ételt. De nagyon fontos, hogy a krumplit ne turmixoljuk, mert kiadja a keményítő tartalmát és eléggé nyúlós, ragacsos pépet eredményez. A krumplit vagy külön főztem, vagy együtt a zöldségekkel. Ezzel az volt a gond, hogy ki kellett halászni a zöldségek közül. 

Az első zöldség a sárgarépa volt, amit felkarikáztam, majd negyedeltem, és együtt megfőztem a krumplival.

Zöldborsó

Nos, ez egy olyan zöldség, amivel igazán sose foglalkoztam, amit sose készítettem én. Nem arról van szó, hogy lusta lennék, de a zöldborsót héj nélkül, passzírozva kellene adni. Szerintem ez kész kínzás lehet, így inkább hanyagoltam, vagy üveges változatot vettem.

Fehérrépa

Ez az a zöldség, amit nem érdemes magában adni. Annyira erős, intenzív íze van, hogy mindenképpen csak pár karikát kell beletenni a többi zöldséghez. Én főztem már össze sárgarépával, édesburgonyával. De tettem már alufóliába is. 1-2 karika bőven elég belőle.

Cékla

Pár jó tanáccsal kezdeném. Érdemes kesztyűben dolgozni, és a vágódeszkára is ráhúzni egy zacskót, mert a cékla nagyon könnyen, és gyorsan színez be mindent. 
A céklát felkockáztam, és beletettem a vízbe, együtt főzve a krumplival, répával...
A másik variáció az alufóliában sütés. A céklát, héjastól beletettem egy alufóliába, és külön megsütöttem, lassú fokozaton, kb 30 perc alatt. Utána megpucoltam, felkockáztam, és összeturmixoltam a többi zöldséggel. Az összes többi zöldséget  egy külön alufóliába felhalmoztam, és megsütöttem.

Ebben a verzióban sokkal intenzívebb a cékla színe, így mindent jobban beszínez, köztük a kakit is. Ne ijedjünk meg. 😄

Gabonafélék

Abba nem szeretnék most belemenni, hogy mikor "kell" bevezetni a glutént. 

Kezdésnek gluténmentes gabonafélékkel próbálkoztam. Rizst főztem először, de annyira szétfőztem, hogy a szemek szétnyíltak. Így turmixoláskor nem maradt darabos.
Ezután kukoricadarát főztem, 1,5 dl forrásban lévő vízhez adtam egy evőkanál (15 gramm) darát, és minimum 5 percig főztem, amíg jó pépes nem lett. Ezt kevertem össze a leturmixolt zöldségekkel.

Ezt követte a glutén is. Persze lehet X gabonás tejpépeket adni, de én igyekeztem minden gabonafélét kipróbálni, külön-külön.

A búzával kezdtem, mert azt fogja a legtöbbször kapni, de mivel ezt használom a legtöbbször, és a legtöbb formában, ezért erről pár sorral lejjebb írok bővebben. 

Zabpelyhet kásaként készítettem el először, vagyis vízben megfőztem a zabpelyhet, amíg sűrű, kásás nem lett. De a gyümölcspürébe is áztattam bele a zabpelyhet. Hagytam állni egy darabig, hogy megszívja magát, és utána adtam oda.

Az árpa volt az, amit nem szívesen készítettem. Gerslit vettem, amit reggel beáztattam, és hagytam pár óra hosszat duzzadni. Ezután enyhén sós vízben puhára főztem. De ennek is kellett elég sok idő, így a zöldségektől külön főztem. Amikor teljesen megpuhult, akkor összeturmixoltam a zöldségekkel.

A köles volt a legegyszerűbb. Ahhoz kölesgolyót vettem, összetörtem apróra, és beleszórtam a pépbe. Kicsit át is turmixoltam vele. Vagy az összetört golyót a gyümölcspéphez kevertem. Hagytam kicsit állni, mint a zabpelyhet.
De magában is adtam a kicsi kezébe. Bár ez nem volt a legjobb, mert a szájpadlására felragadt a golyó. 

A rozs az egyetlen gabonaféle, amit eddig még nem próbáltam. A tervem az, hogy egy kenyeret sütök belőle, amiből Máté is ehet. A héját el tudja majszolni, a belsejét pedig bele tudom morzsolni bármibe, pépbe, gyümölcsbe, joghurtba. 

Nézzük akkor a búzát. A bevezetéshez először lisztes habarást készítettem, 1 púpos kávéskanál lisztet elkevertem kb. 1 evőkanál vízhez. Miután elkészült a zöldség, hozzákeverte a habarást, és utána még átfőztem kicsit a pépet, hogy a nyers lisztet megfőzzem.
Úgy is elkészítettem, hogy a fővő zöldségekre szórtam a lisztet. Amikor már majdnem puha volt minden, akkor rászórtam, összekevertem, és együtt főtt addig, amíg meg nem puhult teljesen a zöldség. Ezután turmixoltam össze.
A búzadara volt az, amit a legtöbbször adtam eddig. Ezzel könnyen tudtam dúsítani, pl előző napi maradékot vagy a gyümölcspépet, vagy felmelegíteni egy-egy adagot.
A búzadarához 1 dl vizet melegítettem fel, és beleszórtam 1 evőkanál (kb 15 gramm) búzadarát, majd 2-3 percig főztem, amíg teljesen megpuhult. Ha hígabb pürét szeretnék, akkor 1,5 dl vizet forralok, ugyanannyi darához.
Ezután még fedő alatt hagytam duzzadni kicsit. Ekkor érdemes beleönteni a pürét, hogy azt is szívja be a dara.
A másik két forma, ahogy még felhasználtam a lisztet, az a kenyérsütés, és a tésztagyúrás volt. Viszont erről majd egy másik bejegyzésben ejtek szót. 😊

Olaj

A zsírban oldódó vitaminok felszívódását segíti az olaj, így érdemes hozzákeverni az ételekhez. Én jó minőségű napraforgó olajat, és oliva olajat szereztem be.
Azt a lehetőséget nem igazán ajánlom, hogy az olajat a kész péphez keverjük. Inkább a melegítsünk fel egy kis olajat, és futtassuk meg rajta a zöldségeket, majd ezt öntsük fel vízzel, és utána szedjük ki a zöldségeket, és turmixoljuk.

Jó anyának lenni

Amióta két hangos, néha hisztis, olykor sírós aprósággal vagyok itthon, nehezebbek a napjaim. Nehéz, amikor a kicsi nem alszik, mert front van, vagy mert fáj a foga. Az se segít, hogy épp a szeparációs szorongás, a nagy mozgások időszakában vagyunk. Így nem lehet egy percre se egyedül hagyni Mátét. Ezt tetézi Dominik, aki a dackorszak (közepén?) elején jár, így ha nem az van, amit ő akar, akkor vége a világnak, és veri magát a földhöz. Sőt, él a kis játékvilágában, hangosan magyaráz, miközben a kicsit próbálom etetni/altatni.

Na arról meg ne is beszéljünk, hogy még itt vannak a háziasszony teendőim, a takarítás,a mosás, a főzés. Az utóbbi már duplán, mert Máténak külön főzök. Szerencsém van a párommal, mert ha tud, segít. Megfogja a kicsit, amíg elmosogatok, vagy leköti a gyerekeket, amikor sütök, főzök. Meg szerencsére nem áll égnek a haja, ha aznap épp nem sepregettem, vagy ha már 3 napja szárad a ruha.

De persze a nap nagy részében egyedül vagyok itthon. Talán épp ezért kezdtem bele egy otthoni munkába, ezért lettem a Betterware képviselője, hogy kicsit kiszakadjak a hétköznapok mókuskerekéből. De most nem is erről akartam írni.

Igyekszem minden nap megtalálni azokat az apró örömöket, amiért szeretek anya lenni. Boldogan szemlélem, hogy fejlődik a kicsi, hogy halad a mozgásfejlődés útján. Örömmel tölt el, amikor azt látom, hogy mekkora utat járt be a szobában. Megdöbbentő, amikor olyat csinál, amit Dominik ennyi idősen még nem. Még nincs 6 hónapos, de már fel-felül, lassan mászni kezd.

Imádom látni, ahogy a nagy játszik, ahogy építi a tornyot, vagy a vasúti sín darabjait teszi egymás után. De boldogsággal tölt el, amikor a mese jeleneteit játssza el, amikor tologatja az autókat, azok pedig versenyeznek. Olyan jól esik, amikor hozzám bújik, megölel, vagy csak soron kívül kapok egy puszit. Szeretem hallgatni, ahogy számol, ahogy beszél, ahogy kifejezni magát.

Olyan szépen beszél. A minap bent voltam a lomosban, és kértem, segítsen, vigyünk ki a konyhába egy doboz tejet. Erre közölte: Jobb ötletem támadt, anya, együnk kekszet. 😂

De hatalmas boldogság nekem, amikor együtt van a kicsivel, amikor megsimogatja, vagy ad neki egy puszit!

De ami miatt ma jó anyának lenni. Dominik ma ült az ágyon, rám nézett, és így szólt:

Nagyon szeletlek, anya!