Karácsonyi meglepetés

Amikor kiderült, hogy terhes vagyok, akkor ez, a többi, későbbi probléma mellett pár nagyon közelit is felvetett. Ugyanis először el kellett menni nőgyógyászhoz, ahonnan elküldenek általában ultrahangra. Viszont ezt a vizsgálatot nem ejthettem meg Rebekával karöltve. 

Így felvetődött az a kérdés, hogy elmondjuk a családnak, a kicsi érkezését. Nem mintha korábban nagyon titkoltuk volna ezeket a dolgokat, de a negyedik baba, aki számunkra is egy hatalmas meglepetés, a család számára még nagyobb lett volna. És mivel november elején derült ki a terhességem, így elég közel volt a karácsony, gondolkodtunk azon, hogy majd meglepetésként, valami frappáns megoldással jelentjük be az új családtag érkezését.

Szóval végülis úgy döntöttünk, hogy majd csak karácsonykor mondjuk el mindenkinek a dolgot. De kellett találni megoldást arra, hogy el tudjak menni nőgyógyászhoz. Mivel aktuális volt kb. a citológiám, ezért ez jó ürügyet adott arra, hogy elmenjek nőgyógyászhoz. Beszéltem anyával, lett időpont, november 15-ére, Zsolti születésnapjára. Elmentem elintéztem és kértem egy képet a piciről, amit Zsolti ajándéka mellé tettem. Igaz hogy még csak egy kis maszat volt, de nagyon cuki.

Még aznap elmentem a védőnőhöz, aki kiállította a kiskönyvemet. Így a következő héten, kedden már el tudtam menni - Rebekával - az első tanácsadásra, a terhesgondozóba. Itt kaptam beutalót laborra, és 4 hét múlvára időpontot.

A labor jelentette a következő fejtörést, ugyanis a hosszú sorbanállást, illetve magát a vérvételt Rebekával nem lett volna túl egyszerű megoldani. De mivel mennem kellett a citológia eredményemért, így úgy döntöttem egyszerre megpróbálom elintézni a kettőt. A vérvételre elmentem annyira korán, amennyire csak tudtam. És a sorbanállás ellenére is odaértem a nőgyógyászatra, a kapott időpontra. 

A tanácsadás volt a következő, amire mennem kellett, de ezt elintéztem úgy mint az előzőt, vagyis Rebekával együtt mentünk. 

Viszont azon a héten, december 19-én kellett mennem a 12 hetes ultrahangra. De ez Rebekával egyedül megint nem lett volna egyszerű. Viszont Zsolti szerette volna látni a picit, ott lenni az ultrahangon. Ezért ezt tökéletesen meg tudtuk oldani azzal, hogy Zsolti kért egy szabadnapot. 

Reggel elvittük a fiúkat oviba, majd onnan rögtön mentünk is a kórházba, az ultrahangra. 

Egy kis kitérő. A nőgyógyászati vizsgálat után, az ultrahangon a pici méretei egy héttel kisebbek voltak, mint a menstruációm szerint, vagyis csak 7 hetes. Viszont amikor - az ultrahang szerinti - 12. heti genetika vizsgálatra mentünk, addigra a pici behozta lemaradását, így már 13 hetes terhesként jöttem ki a vizsgálóból.

Tehát karácsonyig sikerült megoldanunk az összes vizsgálatot valami módon. 

A frappáns bejelentésre viszont nem igazán találtunk jó megoldást. A választásunk a feliratos bodyra esett. Már korábban találtam a neten egy „Kistesóm lesz” feliratú, 80-as méretű, fehér bodyt, ami számunkra tökéletesen meg is felelt. 

Igaz még ki kellett gondolnunk azt, hogyan is fogjuk a bodyt „eldugni”, addig amíg el nem jön az ajándékbontás.

Minden karácsonykor, 25-én anyáékhoz megyünk ünnepelni. Reggeli után pedig megejtjük az ajándékbontást, mivel a fiúkkal elég nehéz lenne bírni, hogy ne kezdjenek el kibontani mindent. 

Zsolti viszont pont ügyeletes volt, és el kellett mennie dolgozni hajnalban, így kicsit várnunk kellett. De szerencsére nem maradt sokáig. 

Rebeka délelőtt el is aludt, de így egyszerűen meg tudtam oldani a a body problémát. 

Ugyanis ébredés után elmentem kicserélni a pelusát, és akkor át is öltöztettem. Egy csinos kis ruhát kapott, ami alá adtam a bodyt.

Miután mindenki odaadta az ajándékot, közöltük, hogy még Rebekának is van egy kis meglepetése. 

Kisebb-nagyobb nehézségek árán ugyan, de sikerült levennem róla kis ruhát, és útjára engedném, hogy körbejárja a szobát, és megmutassa a cuki kis bodyját. 

A fogadtatás vegyes volt, mindenki meglepődött, volt, aki sejtette, volt, aki nem igazán hitte el. A lényeg az, hogy a meglepetés nagyon jól sikerült.