Sokadik babástól első babásnak

Ma már annyi segédeszköz áll az anyukák rendelkezésére kezdve a védőnőktől, a háziorvoson át, az internet adta keresési lehetőségeken keresztül egészen a közösségi médiáig. De sajnos előfordulnak olyan esetek, ahol a kismamák ezek ellenére sincsenek tájékoztatva rendesen. A sok új információk között, van hogy elveszlik a lényeg. Rengeteg téma van, amivel 9 hónap alatt nem biztos, hogy megismerkedik a kismama, és később, rengeteg kérdéssel a fejében áll az újszülött felett.

Forrás: pexels.com

Most ezeket a „lényegeket” próbálnám összeszedni. 

Persze, most nem én fogom megmondani a tutit, meg a frankót. Én csak egy vázat, egy mankót szeretnék adni azoknak a kismamáknak, anyukáknak akik most lépnek be a kisbabás lét labirintusába.

Érdeklődjünk kötelező, és választható védőoltásokról. Sajnos vannak olyan védőnők, akik a nem kötelező védőoltásokról nem tájékoztatják a kismamákat, és a gyerekorvos se említi, így egy-egy oltás akár feledésbe is merülhet.

Ehhez kapcsolódóan fontos tudni, hogy a születés után kapott BCG oltás helye kifakad. Ettől néha megijednek az anyukák.

Forrás: origo.hu

Ismerkedjünk meg a növekedési ugrás fogalmával. Sok kismama megrémül, amikor a 3 (és 6) hetes valamint a 3 és 6 hónapos növekedési ugrással találkozik, és azt hiszi, nincs elég anyatej. Ilyenkor fordulhat elő az, hogy szükségtelenül a tápszerhez nyúlnak.

Ehhez kapcsolódóan érdemes egy kicsit utána olvasni a szoptatás fiziológiájának. Olyan nincs, hogy kiürül a mell, hiszen szoptatás közben folyamatosan termelődik a tej. Érdemes tudni, hogy mi a kereslet-kínálat fogalma, hogy mikorra áll ez be. Érdemes megismerni azt is, hogy szülés után kell pár nap, mire belövell a tej. Ha rögtön nincs tej, az nem azt jelenti, hogy nem is lesz, csak várni kell. 

A kezdeti nagyobb tejmennyiség, a feszülő mell mind-mind elmúlik, és ettől sokszor megijednek a kismamák, és megint azt hiszik, hogy kevés a tej. Pedig csak beáll a kereslet-kínálat.

Érdemes tudni, hogy a baba a legjobb tejfakasztó, tejserkentő. Persze jó ismerni olyan készítményeket, amik növelhetik a tej mennyiségét, de ne felejtsük el, a baba stimulálja a legjobban a tejtermelést.

Forrás: joegyutt.hu

Olvassunk a mozgásfejlődésről. Érdemes tudni, hogy mit mi követ, mik az első mozgásformák, és mik azok amik következni fognak. Érdemes tudni pl. a forgás folyamatát is. Sokszor találkoztam azzal, hogy a szülő boldog, mert a 1,5-2 hónapos gyerek hasról hátra fordul. De ekkor még ez nem tudatos. Ha jobban utánanéz, akkor tudja, hogy először hátról oldalra, majd hasra fognak fordulni, és végül hasról hátra. Fontos megemlíteni, hogy vannak babák, akik hamarabb vagy később csinálnak bizonyos dolgokat. Tehát nem követik az „nagykönyvet”, de ez nem azt jelenti, hogy valami baj lenne. Persze azért érdemes a védőnővel vagy a gyerekorvossal beszélni, ha valami „rendellenességnek” tűnő dologgal találkozunk. Lehet hogy egy kicsit feszesebb, vagy lazább az izomzata a babának, ami miatt egy kis torna vagy egy kis masszázs szükséges. 

A sétáról szeretnék még pár szót írni. De itt most nem arról, hogy ki mikor viszi ki a picit először levegőre, vagy hogyan levegőzteti, hiszen ez több mindentől függhet, elsősorban attól, hogy mikor születik a pici. 

Sokkal inkább arról szeretnék írni, hogy hogyan is lehet „sétálni”. Bagatellnek tűnhet, de babakocsiban vagy hordozóeszközben. A babakocsi nem éppen egy problémás dolog, mindenki olyat választ magának, ami számára a legszimpatikusabb, legkényelmesebb, legpraktikusabb. 

Viszont a hordozás az egy kicsit összetettebb téma. Én magam nem vagyok szakértő így az az első javaslatom, ha ezt az utat választjuk, akkor mindenképpen érdemes felvenni kapcsolatot hordozási tanácsadóval, vagy elmenni egy hurci klubba. 

Ma már rengeteg márka, és több típus közül választhatunk. De az első amit laikusként is tanácsolni tudok, hogy felejtsük el a kengurut. Megfelelő hordozóeszközre van szüksége a babának, olyanra, ami csigolyáról csigolyára támaszt. Lehet ez szövött kendő, rugalmas kendő, vagy akár valamilyen csatos megoldás. Mindegyiknek megvan az előnye, nehézsége, nekünk kell eldönteni, hogy milyet választunk. 

Én a harmadik gyereknél keztem el igazán hordozni, utólag már bánom, hogy hamarabb nem. Én karikás kendőt választottam, azért mert számomra az volt a legegyszerűbben megköthető típus. De sose próbáltam másfélét. Lehet egy másik sokkal jobb lett volna. Most Krisztiánnál vettünk egy csatos hordozót. Egyelőre még egy picit nagy neki, de úgy érzem, nagyon jó társam lesz az oviba járáshoz, sétákhoz.

A hozzátáplálás lenne még az utolsó gondolatsorom. Ez talán a leginkább többrétű téma.

Itt is megoszlanak a vélemények, vannak ajánlások, de vannak társadalmi és/vagy orvosi nyomások, ami miatt máskor, vagy máshogy kezdjük el a hozzátáplálást. 

Továbbra sem akarom megmondani azt, hogy ki mikor és hogyan gondoskodjon a gyermeke táplálásáról. Csak felvázolom azt, hogy milyen nézetek vannak, legalábbis én milyeneket ismerek.

Főleg a vegyes, vagy tápszeres babák esetén kerül elő a korai hozzátáplálás, vagyis az, hogy 4 hónapos korban már elkezdik. A nemzetközi ajánlások szerint 6 hónapos korban érdemes kezdeni, mert addigra érik meg az emésztőrendszer, bizonyos enzimek akkorra alakulna ki. Lehet kezdeni pürés formában a hozzátáplálást, vagyis az adni kívánt ételt krémes, könnyed, lágy püré állagúra turmixoljuk. Majd egy kis idő elteltével ezt felváltják a kissé darabos, majd darabos ételek. 

Ennek az „ellentétje” a darabos hozzátáplálás, a BLW, ahol az egész folyamatból kimarad a püré, és rögtön megfogható, puha darabokat adunk a baba elé. Ezekből válogatja ki azt, hogy miből és mennyit eszik.

Bármelyik formát is választjuk bizonyos feltételeknek mindenképpen teljesülni kell. Ezek azok, aminek mindenképpen érdemes utánanézni.

Rengeteg cikket, könyvet, kiadványt lehet találni a témában, és érdemes is kicsit utánaolvasni, mielőtt belevágunk ebbe. 

Vannak különféle hozzátáplálási táblázatok, amik sorba rendezik az ételeket, attól függően, hogy az mennyire emészthető. A különböző táblázatok sok esetben átfedést tartalmaznak, de van ahol erős különbségeket lehet észrevenni. Érdemes ezek közül csak egyet választani.

Lehet bébiételeket, különböző pépeket vásárolni, illetve lehet magunknak főzőcskézni, az alapanyagokat saját kezűleg feldolgozni, és azt adni a kicsinek. Mindkettőnek meg van a maga előnye illetve hátránya. 

Amit még fontosnak tartok megemlíteni, az a glutén, illetve az allergének bevezetése. Ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, illetve változnak az ajánlások. Amikor én elkezdtem a hozzátáplálást az első gyerekkel, akkor is más volt, mint ami most. Szóval ebben a témában egyáltalán nem könnyű okosnak lenni. A lényeg, hogy mindenképpen építsük bele ezeket a hozzátáplálásban, találjuk meg a számunkra legszimpatikusabb ajánlás, vagy hallgassunk a védőnőre, gyerekorvosra.

Hozzátáplálással kapcsolatban már én is írtam több bejegyzést, ahol adtam pár ötletet egy-egy alapanyag elkészítésére.

Forrás: ebabacenter.hu

Továbbra is hangsúlyozom, hogy nem vagyok egyik témában sem szakértő csak egy egyszerű anyuka, aki próbálja a lehetőségeihez mérten a legjobbat kihozni a helyzetből.